Reactor nevű olvasónk levelét olvashatjátok, lángvágóval rántja le a leplet az MLM és a piramisjáték sötét bugyrairól:

MLM = ÁTVERÉS

Ezt az alapösszefüggést, ha felfogja az átlagember, nem lesz semmi baja. Gond akkor van, ha elhiszi, hogy ezzel valós pénzt kereshet. Sajnos nagyon sok birka megeszi ezt a moslékot, főleg, hogy minél díszesebb cukormázzal vonják be.

Igen, mindig így kezdik: nem szeretnél szinte semmi munkával meggazdagodni? Sikeres vállalkozásba kezdeni? Hát persze, hogy szeretnék, ki nem?
Aztán mindig ugyanott kötünk ki: a munkavégzés MLM, valami spekuláns nyerészkedő zombiszájú által kitalált selejttermék; ilyen kozmetikai cikkek, olyan csodavitaminok, italok, őrölt boszorkányszar, kiskutyafsza karikára vágva stb. Először kíváncsian, de erős fenntartásokkal belenéztem, áttanulmányoztam a működésüket, aztán rájöttem, mekkora etikátlan átverések ezek.Hadd mondjam el, hogy miért.

1. Etikátlan, mert visszaélnek az emberi kapcsolatokkal. Az emberi kapcsolatokra alapozzák az eladás sikerét. A legjobb reklám, ha egy barátod, ismerősöd beszél egy termékről. Más mint mikor bemész egy üzletbe ahol egy noname-el beszélgetsz. Erre természetesen bármilyen cég rájátszik, de az MLM-ek esetében egy burkolt átverést kell eladnod a sörbarátodnak. A rendszer így pofátlanul visszaél a kapcsolataiddal.

2. Etikátlan mert manipulatív, többnyire hamis, „ál-tudományos” vagy „fél-tudományos” szövegekkel etetnek. Mindig van egy nagy hülye sablonduma, lehetőleg valami ilyen, hogy „megreformáltuk a közgazdaságot”, „a mi termékünk más mint bármi a piacon, a legjobb, a jövő, egy forradalom”, „tudományos társaságok, és tudócsoportok találták fel”, stb., már-már azt hihetni, az AIDS vagy a mozgatóidegsejt betegségének ellenszerét találták fel, mindegyik azt mondja magáról, hogy az övé a legjobb. Kamu, kamu. Ha pedig tényleg van valós termék, semmivel sem jobb, mint bármelyik szabadpiacon lévő nagy név. Semmivel sem természetesebbek vagy fejlettebbek, vagy eszméletlenül „csodábbak”. Gyakran valami szakmai körökben el nem ismert, vagy gyakran nem is létező tudományos laboratórium, társaság nevével dicsőítik a termékeiket. Persze ezek a nevek, társaságok, intézetek mindig a cég „saját szervei”, legitim tudományos körökben, szakmai folyóiratokban soha nincsenek jelen, gyakran még weblapjuk sincs, pedig nem sokba telne megkenni egy webprogramozót, hogy "falból" készítsen nekik egy oldalt.

3. Etikátlan mert minden túl van árazva. Úgy tud a piramis minden szintjén lévő ember keresni egy termék eladásán (csak úgy juthat mindenkinek jutalék), ha a termékek szörnyen drágák. Egyszerűen pofátlanul drágák és az égvilágon semmi más oka nincs ennek, minthogy kifizesd az ingyenélőket. Elsősorban a piramis tetején lévőket. Alapvetően a termékek árának 50-70%-a a piramisba lévők fizetését állja. Egy XY dezodor 3-4-szer annyiba kerül mint egy Gillete vagy Mennen. Semmivel sem jobb. Jó, de nem csodatermék. A csodatermék imidzset a sok dumával meg a baráti ajánlattal építik. Az ember természetesen a legjobbat akarja magának és családjának. De nem érthet mindenhez, nem tudhatja, hogy bizonyos területen hogyan áll a tudomány, illetve mi ami valós profin előkészített dumából. Beleesik a csapdába. Elhiszi, hogy csodát vett meg. Közbe komoly összeget gombolnak le róla, ami részben a sok ingyenélő fizetését állja.

4. Etikátlan mert egyeseknek ingyenélés. A piramisok felsőbb szintjén lévők semmit nem dolgoznak már évek óta egy bizonyos ágon, mégis kapják a pénzt. Igen, hasonló a tőzsde is, vagy az értékpapírok. Ott sem “dolgozol” csak egyszer befektetsz, aztán ha beüt a krach, vagy elkezdesz spekulációból és más gazdasági bűncselekményekből pénzt szerezni, vagy mész a híd alá csövelni. De ebben az esetben egyszerű manipulatív pénzlopásról és csalásról van szó, ahol nagy duma mellet hatalmas összegeket vakarnak le elszédített fogyasztók és alsóbb forgalmazók ezreiről.

5. Etikátlan mert a forgalmazóknak is hazudnak. Csak megfejik őket és felhasználják kapcsolathálójukat és energiájukat. A Wikipédia szerint: “Az adatok azt mutatják, hogy az MLM-tagok nagy többsége (több, mint 95 %-a) súlyos pénzügyi veszteséget könyvel el. A valóban sikeres MLM-ezők aránya minimális.” Vagyis a legfelül lévő főkolomposoknak éri igazán csak meg. Az alsó és közép szinteken lévő ártatlan jólelkű embereknek beadnak egy hatalmas csodabogár marketingdumát, hogy ha így és így haladsz, ennyi és ennyi hónap alatt ilyen dúsgazdag leszel, és így és így nőnek alattad az emberek… De valahogy soha senki nem gazdagodik hirtelen meg. Sőt legtöbben pár hónap után felhagynak vele, azután, hogy egy rakás pénzt már átadtak a rendszernek. Ráadásul rendkívül kártékony is, mert egyesek képesek hatalmas kölcsönöket, hiteleket is fölvenni, aztán meg jön az adósságspirál, amit rendkívül szerencsés esetben ki tudsz fizetni 10 év megfeszített (nem MLM!) munkájával, javarészt azonban azzal végződik a dolog, hogy elveszíted mindenedet, oszt mehetsz a híd alá csövelni.

6. Etikátlan mert gyakran az egész egy „tudás-átadásnak” álcázott pénzlegombolás. Van nagyon sok olyan MLM cég is,
amelyeknél a termék inkább csak álca. A sok pénz olyan dolgokból jön be mint a forgalmazó belépési díja, a kötelező termékvásárlása, mindenféle képzések díjai. Olyan képzések ahol a forgalmazó megtanulhatja a világ „legnagyobb gazdasági csodáit”, olyan elméleteket amik egy centire vannak a közgazdasági Nobel díjtól. Olyan anyagok, könyvek, kazetták, DVD-k, amík majd elősegítik, hogy hónapok alatt dúsgazdag legyen. Van ahol egyáltalán nincs termék. A termék a mindenünnen összekapart túlárazott tudás maga.

7. Fogyasztóellenes mert gyakran kibújik a piaci ellenőrzés alól. Elsősorban fogyasztóvédelem területén van ez a gond. Soha senki nem ellenőrzi le, hogy egy „amazonászi törzsektől elhozott fantasztikusan természetes bogyótápszer” igazából hol és miből készült, melyik new jersey-i laborba, és milyen vegyszerekből. És ha véletlenül tényleg látott amazonaszi törzseket, akkor őket hogyan fejik meg aprópénzet fizetve azért, amit neked majd ezrekért adnak el. Vagy senki nem kérdőjelezi meg, hogy az árazás, címkézés, vagy részvételi díjak, belépési szerződések, stb. mennyire felelnek meg a modern fogyasztóvédelem követelményeinek. Ezeknél a hálózatoknál már csak az olyan hasonszőrűek durvábbak amelyek az „orvostudományt formálták újra”: reflexológia, bióenergia, irisz-scan, csodavitaminok, a mindenre jó aloe vera, és a minden betegséget gyógyító
egyszerű vitamingyűjtemények, stb.Az egész a vásárló, a fogyasztó és az alsó forgalmazó okos, jól kitalált átveréséről szól.

A piramisjátékoktól csak annyi a különbség, hogy itt vannak termékek is. De a lényeg ugyanaz: aki legfelül van az nyer, a többi csak dolgozik és eltartja az ingyenélőket. A fogyasztó meg általában átverődik, elsősorban a túlárazás miatt, másodsorban gyakran az ellenőrizetlen termék miatt.

A gombamódra szaporodó csodaosztó MLM-ek egyre profibbak, egyre több termékcsaládra kitérnek (már nem csak általános házi áruk, vagy kozmetika, hanem egészségügy, wellnes, ingatlanpiac, akár pénzügyi tanácsadás területén is jelentkeznek), egyre jobban kihasználják a joghézagokat, az emberek tudatlanságát, a gazdasági válságot, és az egyre fokozódó munkanélküliséget. Vírusként terjednek a tudatlan emberek nagy tömege között, sokaknak egy „rendes jól kereső állás”, de legalább másodlagos keresési lehetőség ábrándját adva. Persze ezek általában csak energiát és időt vesznek el az ember életéből, eltérítik a normális karrierfejlődéstől. Hónapokig, esetleg évekig kinlódik az “áldozat”, hogy eljusson a “gyémánt szintre”, közbe észre sem veszi, hogy már több pénzt, időt és energiát ölt bele, mint amenyit valaha visszakap. Aztán végül rájön, hogy az a tökéletes pénznyerési táblázat a kurzus elején egy megvalósíthatatlan tudatos átverés volt.

A kemény valóság az, hogy ez a sok különböző nevű cég valójában mind 1 cég (vagy ott összpontosul), a ScienNet, NuSkin meg a többi ilyen Lehúzó RT. A javarésze ezeknek fiktív cég, illetve bábvállalat/fedőszervezet, egyrészt azért hogy minél könnyebben meg lehessen vezetni az embereket (az a cég az nem fizet,de ez igenis fizet!), másrészt pedig azért, mert az MLM szervezői tudják jól, hogy a bürokrácia útvesztőiben marha nehéz fülöncsípni a bűnösöket, nagyon gyakran még az adóhivatal sem tudja, kik állnak a dolog mögött, a szerencsétlen átejtett ember meg hideg vizet ihat a befektetett pénzére. Sokkal egyszerűbb rendes, becsületes, valós munkát keresni, amivel talán nem kaszálhatsz milliókat, de a semminél mégis többet keresel. Összefoglalva, az MLM "cégek" javarészt egy kézben összpontosulnak, különböző nevű sejtekre felosztva, mindegyikük más-más terméknév örve alatt fosztja ki az embereket.

A számítógépes vírusok írói már régóta alkalmazzák ezt a módszert a kamu virusirtók terjesztésénél (kiadják ugyanazt a szoftvert 50000 különböző néven). Higgyétek el, a főkolomposokon meg a holdudvarukon kívül ebből senkinek nincs egy fillér haszna se - gyakorlatilag ingyenmunkát végzel, ha balszerencsés vagy, még jól le is húznak lóvéval. Okosan ki lett találva, mert 600-900 forintért senki nem fog a bíróságra rohanni. Az, hogy "van termék", nem bizonyít semmit, az pedig még kevésbé, hogy kapsz pár papírlapot, rajta szép mézeshabcsók-szöveggel, ez is olyan mint a sok kamu virusirtó. Arra jó, hogy a bíróságon legyen mivel mosakodni, ha mégis bebukna a dolog...

Az senkit ne akarjon meggyőzni, hogy a munkaleírásban mindenféle szépen hangzó sikersztorikkal példálóznak, hogy "nekem bejött a dolog, milliókat kerestem", vagy amikor az ismerőseid bátortalanul megszólalnak, hogy "én hallottam valakiről, aki látott már valakit, aki olvasott valakiről aki ismert valakit, akinek már fizettek...". Teljesen mindegy, milyen név és milyen tekervényes szöveg mögé bújtatják, az MLM egy globális átvágás, kb. mint a nigériai csalások. Nincs ezen mit szépíteni, hívhatsz egy gombóc fagyit számítógépnek, attól abból még nem lesz számítógép. Az MLM egy nagy rakás szar, és nem lehet belőle kacsalábon forgó aranyvárat építeni.

AZ a valódi munka,amiért valódi készpénzben fizetnek. Ha majd a kezedben tartod a bankókat, amikor nagybevásárlás után fizetsz, akkor biztos lehetsz benne,hogy a munka valódi. Addig pedig tekintsd átverésnek és lehúzásnak - hidd el, így SEMMIT nem veszítesz, sokkal jobban jársz.

Nem piramis, áááá...csak lehúzás. Még szerencse, hogy nem veszítesz vele annyit, mint a nigériai csalással...talán csak ezért nem tiltják be hivatalosan. És mielőtt elkezdenétek lepontozni meg fújolni, javaslom hogy keressetek rá a cégek neveire néhány internetes átverésekkel foglalkozó (internet scam) oldalon. Lesz olvasnivalótok bőséggel, ezt megígérhetem.

Aki még ennek ellenére is bele akar vágni, csak nyugodtan...én szóltam.

"Ne tekints senkit halottnak, amíg nem láttad tulajdon szemeddel a holttestét. És még akkor is könnyen meglehet, hogy tévedsz."

A tegnap este nem hagy nyugodni: ha nekem a saját vállalkozásom ajtajában kétszáz méteres sor állna, mit tennék?

Gazdaságelméleti vitát folytatnék a kereslet és kínálat örökérvényű összefüggéseiről?

Esetleg unottan sorszámot meg pogácsát osztanék a sorbanállóknak?

Hát nagy bödös francokat!

1. Megnézném, hogy miért megy lassan a sor, azaz hol van a legszűkebb keresztmetszet. Jelen esetben ugye a választói névsor, a bizottság létszáma és a szavazófülkék száma kerülhet szóba.

2. Végiggondolnám, hogy melyiknek milyen módszerrel lehet növelni az ügyfélkezelés kapacitását.

- a névsor ugye ábécé sorrendben van, így könnyen csinálhatok 2-3-4 sort, kezdőbetű szerint (ha nincs ábécé rendben, akkor belépek a számítógépbe, és nyomtatok egyet)

- a bizottság létszámát a törvényes maximumra növelem, majd megnézem, hogy esetleg milyen kiegészítő tevékenységet bízhatok még másokra (pl. pecsételgetés)

- a bizottsági tagokat 3-4 óránként lecserélném pihenni

- szólnék a gondnoknak, hogy bármiből, amit talál, azonnal fabrikáljon szavazófülkét (ha kell, szekrényajtókból és függönyökből

3. Mindezeket azonnal végrehajtanám (kb. 30-60 perc alatt), majd folyamatosan még 20-30 percig figyelném, hogy hol akadozik a folyamat, és ha kell, tovább csiszolnám a dolgot.

4. Dörzsölgetném a kezem, hogy lesz haszon őszire...

No persze ha nem az enyém, és úgyis mindegy, akkor hagynám a francba, hátha megúnják és maguktól hazamennek.

Csak azt felejtjük el, hogy az eladandó áru most a DEMOKRÁCIA. Ha nálunk nem kapják meg, a vevők keresnek "kiegészítőket" vagy átmennek a szomszédba.

Ígérem, hogy utolsóelőtti posztomat írom erről a fantasztikus találmányról, de úgy gondoltam, talán segíthetek azon honfitársaimnak, akik nem tudják eldönteni, hogy valóban hívők-e, íme a tízparancsolat:

1. Szponzorod, instruktorod legyen a te Istened!

2. Ne tájékozódj, különösen szakmai fórumokról!

3. Küldj be sok pénzt! Most!

4. Tisztelt a Nemzetközi Világbirodalmat, mely most leszállt közénk!

5. Sose kételkedj a rendszerben, még akkor se, ha kínainak tűnik!

6. Terjeszd az igét, bármi áron!

7. Negligáld az elnyomó hatóságokat és az unalmas jogszabályokat!

8. Ne hagyj ki egyetlen "istentiszteletet" sem, irány a Művház!

9. Ne ess a mohóság bűnébe, hagyd bent a jövedelmed minél tovább!

10. Tarts ki a végsőkig, az Apkolalipszisra is mi áruljuk a Jogokat!

Úgy tűnik, hogy amit eddig vízionáltunk, lassanként elérkezik: brutkó repedések jelentkeztek lelkes MLM-alapú pilotajátékos barátaink csillogó pajzsán. Éppen ezért gondoltam elszórakoztatlak benneteket a következő hónapok vígjátékával, persze előre.

1. Felvonás - Bemelegítés

Lassanként megjelennek az első újságcikkek és találgatások, és mivel már eddig is mindenki árgus szemekkel figyelte őket, a híreket pikk-pakk átveszi minden portál, blog, fórum. A városban majd hamar elterjed majd a szóbeszéd, hogy a Sciennet magával ránt pár pénzintézetet, mindenki rohan, persze kiderül, hogy vaklárma. Előkerülnek a hatóságok, akik most hirtelen az erkölcs, a jog és az állampolgárok hős védelmezőjeként fogják habzó szájjal fikázni a vállalkozást, hamar kiderül, hogy ők már évek óta figyeltek, nyomoztak, és mindent megtettek.

Éppen révedeztem a nyári szabadságból, amikor rám szakadt az összes lehetséges médiumból a Sciennet "egy Hatalmas reklámhadjárata" (sic!), ezért gondoltam, nem árt kicsit kielemezni ezt a csodálatos értékesítési eszközt, hátha lennének, akik belevágnának egy ilyen birodalom kiépítésébe és tanácstalanok. Persze a Lyoness se különb a maga kampányával.

1. Építs ki egy rendszert, majd hülyíts be pár száz embert, hogy építgessék a struktúrát! (Nyilván ez nem azonos a szinte teljesen inaktív regisztráltak tömegével.)

2. Hitesd el velük, hogy most akkor járnak a legjobban, ha befektetnek egy reklámkampányba, mert az abból beözönlő új tagok ezreit alájuk fogod beszervezni.

Úgy látszik, ez a hét bővelkedik hitelbotrányokban, és szerintem ez nem feltétlenül a nyári uborkaszezonnak köszönhető:

Noname pénzügyi kisvállalkozások terrorizálják az ártatlan lakosságot.

Ebből persze feljelentés, nyomozás, kardcsörgetés, stb. lesz rövidesen, gondolom egyik-másik csapatra ez bőven rá is fér.

De azért feltennék még néhány költői kérdést:

Ma megtudhattuk, hogy szorgos népünk nagy barátja, a Provident egy kicsit veszteséges.

Ha valaki reménykedik a csődben, nagyon rossz helyen kapizsgál. Az előző évek profitja meg az anyavállalat stabil, a hitelfelvételi lelkesedés töretlen (a forgalomcsökkenést kizárólag a szigorúbb hitelbírálattal magyarázzák).

Előveszünk egy régi slágert, csak most a beszervezettek oldaláról, az Ügyeletes Elvtárs közreműködésével. Persze isten ments, hogy lebeszéljünk bárkit is, csatlakozzatok bátran bármilyen csoporthoz! Persze a mi példáink még mindig a Sciennet-típusú rendszerekre hajaznak, de ne érezzék kívülállónak magukat az edényes-csodaszeres-paplanos-mágneseságyas próféták se!

Annyi ismerősöm érdeklődik nálam lelkesen arról, hogy hogyan lehetne a brüsszeli csapokra rácuppanni, hogy érzésem szerint ennek érdemes egy posztot szentelni.

Mi kell ahhoz, hogy biztosan nyerjek pénzt?

Ügyesen és szabályosan megírt pályázat, megfelelően jelentős társadalmi-gazdasági célok, parádés megtérülési mutatók, önrész.

De komolyan...

Döntéshozói kapcsolatok, pályázatíró zsebének megtömése, saját célok rátuszkolása valamelyik kiírásra, sok pénz, kellően "nyitott" beszállítók.

Jólmenő vállalkozásunk a válság hatására elveszíti vevőinek 60 %-át. Jólmenő családunk a válság hatására elveszíti bérjövedelmének 60 %-át. Ugye hasonló esetek? Két megoldás között választhatunk:

1. Végiggondoljuk, hogy van-e esélyünk fenntartani cégünket/életmódunkat, vadul lecsökkentjük költségeinket és megpróbáljuk máshonnan pótolni a bevételeket, esetleg hozzányúlunk megtakarításainkhoz.

2. Minden áron adunk a látszatra, csakazértis "tartjuk a színvonalat", valahonnan gyorsan készpénzt kölcsönzünk, irreális kedvezményekkel/ígéretekkel csaljuk magunkhoz a vevőket/munkaadókat.

Persze most a második esetről lesz szó.

No mit kíván a magyar nép, miután jól kiszavazta magát vasárnap délután?

Persze hogy trappista sajtot. A politikai korrektség jegyében kifejezetten magyar terméket, viccesen alacsony áron, 576 Ft-ért, a tizenhárom éves Penny Market szervezésében.

Természetesen mindenki meg van róla győződve, hogy a készletek végtelenek, és amikor szembesülünk vele hogy nem, akkor jön a jó öreg verekedés-lökdösődés, GVH-nál feljelentés.

Korábbi bejegyzések kommentjeinek visszatérő motívumáról ejtenék most pár szót:

Az államnak, illetve intézményeinek kutya kötelessége megvédeni engem a saját hülyeségemtől, és fel kell lépnie a szélhálmosokkal, csalókkal és más, engem bepalizni képes szélhálmosokkal szemben.

Szerintem nem köteles, sőt.

Szállóigévé vált a mondás: Ez egy következmények nélküli ország. Már-már szinonímája mindannak, amiről ez a blog is szól: a felelőtlenségnek, az átgondolatlanságnak a mutyizásnak, linkelésnek, megúszásnak.

Kérdésem:

Előfordulhat, hogy az emberek alapvetően nem rosszak, hanem tévesen kapcsolják össze a tetteiket és a következményeket?

Kedves ismerősöm egy szuszra szeretett volna nejétől és házától megszabadulni, de valahogy a csillagok állása nem kedvezett:

Kedves KB!

 

A történetem rendkívül pozitívan kezdődik: feleség, gyerekek, jólmenő vállalkozás, házépítés. Ahogy teltek az évek, sajnos a kép egyre színesebb lett: bár a ház felépült és be is költöztünk, a kapcsolatunk az asszonnyal kicsit megkopott. Elkezdtem másfelé is nézelődni, aminek az lett az eredménye, hogy elköltöztem kis családomtól, hogy gond nélkül élvezhessem az életet.

Szerencsére egyetlen ismerősöm sem vett részt annak idején a Vertical Invest fantasztikus befektetési bulijában 2003-ban, az Indexen akadtam erre a hírre:

Hat év nyomozás + bírósági tárgyalás után most született meg az elsőfokú ítélet, fejenként 3-5 év között kaptak egy befektetési szövetkezet volt vezetői. Hogy mit kellett ezért tenni? Kb. 1500 embertől fejenként átlag egymilliót elkunyerálni, majd kb. egymillárd forinttal jó messzire futni.