Korábbi bejegyzések kommentjeinek visszatérő motívumáról ejtenék most pár szót:

Az államnak, illetve intézményeinek kutya kötelessége megvédeni engem a saját hülyeségemtől, és fel kell lépnie a szélhálmosokkal, csalókkal és más, engem bepalizni képes szélhálmosokkal szemben.

Szerintem nem köteles, sőt.

Hangsúlyozom, hogy nem várom el senkitől, hogy minden bokorban ellenséget vízionáljon, és számtalan tudományágat elsajátítson, hogy véletlenül se vághassák át. Itt azokról az esetekről beszélek, amikor nyilvánvaló, hogy valamilyen extra magas (kamat, jutalék, stb.) jövedelem reményében magasabb kockázatot vállalunk, majd amikor mi húzzuk a rövidebbet, akkor rendőrért, ügyészért, PSZÁF-ért, ÁNTSZ-ért, stb. kiáltunk, rájuk hárítjuk a felelősséget, meg elvárnánk, hogy az állam kártalanítson minket a Közösből és fizesse a nyomozás költségeit.

Persze ha mégis nyerünk az üzleten, akkor nem rohanunk az extra jövedelmet megosztani másokkal (legalább adó formájában).

Szerintem ez így nem okés. Szerintem egyáltalán nem szégyen kérdezni, utánajárni, egészséges mértékben gyanakodni. És az állam szerepét abban látnám, hogy az oktatásban és más ismeretterjesztő formában tanítsa pénzügyi-vállalkozási ismeretekre az embereket, vagy akár konkrét tanácsadással is segíthetne megelőzni a rossz döntéseket.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.